Vissza a gyógynövénytárhoz
Rajz: mezei zsurló örvös ágú zöld hajtásai és egy barnás, spórás tavaszi hajtás

A kitartás növénye

Mezei zsurló

Equisetum arvense

A mezei zsurló nálunk is gyakori, szántóföldek szélén, nedves réteken és árokpartokon élő évelő, amely tavasszal először barnás, spórás hajtásokat hoz, utána pedig apró fenyőfácskákra emlékeztető, örvös ágú zöld hajtásokat nevel.

Amit a hagyomány tart róla

A zsurlók a Föld legősibb növényei közé tartoznak, őseik háromszázmillió évvel ezelőtt fává terebélyesedtek, és a maradványaikból a kőszén egy része is keletkezett. Kemény, kovasavas szárával régen az ónedényeket és a fazekakat súrolták. Ezért a kitartás növényeként tekinthetünk rá, amely annyi földtörténeti változást átvészelt, és ma is ott zöldell az árokpartokon.

Amire hagyományosan használják

Az Európai Gyógyszerügynökség hagyományos gyógynövényként tartja számon a húgyutak enyhe panaszainál a vizeletmennyiség növelésére és a húgyutak átöblítésére, valamint felületi sebek kezelésére, 12 év feletti gyermekeknek és felnőtteknek.

Ami benne van

Illata alig van. A szárában sok a kovasav, emellett flavonoidokat és ásványi anyagokat is tartalmaz.

Ne keverd össze a mérgező mocsári zsurlóval, ezért csak megbízható forrásból származó növényt használj. Súlyos szív- vagy vesebetegség esetén, amikor korlátozni kell a folyadékfogyasztást, ne használd vízhajtóként, és ha egy hét után sem javulnak a panaszaid, fordulj orvoshoz.

Az itt leírtak tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi tanácsot. Ha egészségügyi panaszod van, fordulj szakemberhez.