Az oltalom növénye

Kapor

Anethum graveolens

A kapor Délnyugat-Ázsiából és a Földközi-tenger keleti vidékéről származó egynyári ernyősvirágú növény, amelynek fonalas, finoman szeldelt levelei és sárga ernyői nyáron a kertek ismerős látványai, a magyar konyhában pedig a kapros túrós lepény és a kovászos uborka elmaradhatatlan fűszere.

Amit a hagyomány tart róla

Már az ókori Egyiptomban is ismerték, a középkori Európában pedig úgy tartották, hogy megvéd a rontástól és a boszorkányoktól. Egy elterjedt, bár vitatott magyarázat szerint az angol dill név egy régi skandináv, ringatást, altatást jelentő szóból ered, és a kapros vizet valóban adták a nyugtalan kisbabáknak is. Így lett az oltalom és a megnyugvás növénye.

Amire hagyományosan használják

Elsősorban fűszerként ismert. Gyógyászati célú, hagyományos gyógynövényként az Európai Unióban nem tartják számon.

Illata

Friss, édeskés illatát a termésében főként a karvon és a limonén, a friss levelében pedig az alfa-fellandrén és a jellegzetes kaporéter adja.

Ételízesítőként biztonságos. Ha érzékeny vagy az ernyősvirágúakra, például a zellerre vagy az édesköményre, óvatosan fogyaszd, az illóolaját pedig csak hígítva használd.

Az itt leírtak tájékoztató jellegűek, és nem helyettesítik az orvosi tanácsot. Ha egészségügyi panaszod van, fordulj szakemberhez.